|
Ha elmélyedünk a régi barlanglakók festményeiben, láthatjuk a masszázs használatának legkorábbi bizonyítékait . A rajzokon és festményeken látható, hogy miként masszírozták egymást az emberek.
A masszázs a legrégebbi gyógyeljárások közé tartozik. A francia massage szó, görög eredetű, massein (dörzsölni) szóból ered, s gyúrást jelent. Az arab mass (nyomni), vagy a héber mases szó is lehet az eredete.
A kínaiak masszázsterápiája már i.e. 5000 évvel létezett. A legrégebbi orvosi írás, mely i.e. 200 és i.sz.100 között született, számos utalást tartalmaz a masszázshasználat gyógyító erejével kapcsolatban. A hagyományos kínai gyógyászat más típusaival egyetemben a japánok 1500 évvel ezelőtt a masszázstechnikákat is megörökölték a kínaiaktól. Később bizonyos energiapontok megfelelő nyomásából különálló technika, az akupunktúra fejlődött ki, amit ma shiatsu néven ismerünk.
Az ókori egyiptomiak és perzsák a masszázst kozmetikai és terápiás célra használták: zsírokat,olajokat és gyantákat kevertek össze és a bőrbe masszírozva szépítették a testet és az arcot. Kéz és lábmasszázst ábrázoló festmény látható egy Szakkarában élt orvos sírjának előterében, melynek eredete i.e.2300-ra nyúlik vissza. Indiában a masszázst egészségügyi és rituális célból is végezték. Illatos olajokkal kenték, dörzsölték be a testet, és utána megfürödtek a szentnek tartott folyó vizében (Ganges). Simították, nyomkodták, gyúrták a test lágy részeit. Arcon kezdték, törzsön folytatták, s a végtagokkal fejezték be.
I.e. 460-370.-ben a görög-római kultúrában az orvosok a jó levegőt, helyes táplálkozást, testmozgást, gyógyfürdőt és a masszázst ajánlották gyógyterápiaként. Hippokratész (i.e. 460-377) az ókor legnagyobb orvosa, Herodikosz-tól tanulta a masszázs módszereit.
Hippokratésznek tulajdonítják az alábbi mondásokat: "a dörzsölés megerősítheti a laza ízületeket és ellazíthatja a túl mereveket" vagy: " ha valaki az orvoslást szeretné tanulni, először a masszázs művészetét kell elsajátítania". Plinius,az I.századi természettudós és enciklopédista a krónikus asztmát dörzsöléssel enyhítette, míg Galenus, a római császárok orvosa a II. században lejegyezte, hogy a gladiátorokat "olajjal kenték be és addig dörzsölték, míg vörösek nem lettek". Állítólag tőle származik a mondás: " a masszázs eltávolítja a táplálékok káros melléktermékeit és a fáradtság mérgeit". Ez meglepően pontos megfogalmazás, a masszázs ugyanis valóban stimulálja az emésztőrendszert, elősegíti az anyagcserét és serkenti a tejsav eltávolítását az izmokból, ami az izommunka melléktermékeként keletkezik.
Avicenna (i.sz. 980-1037.) arab orvos tovább vitte Galenus tanait. Az "Orvosi törvények könyvé"-ben többek között pontosan leírja a masszázst, és a hidroterápiával - dietikával összekapcsolt masszázsformákat.
Hazánkban Mátyás király udvarában ún. dögönyözők végeztek a masszázshoz hasonló módszerű gyakorlatokat. Később a török uralom idején terjedt el a fürdőkultúra s vele a masszírozás gyakorlata is, aztán fürdőmesterek tevékenykedtek, majd a német-osztrák behatásra nálunk is tudományosan terjedt el ez a kezelési módszer.
Európában egyre népszerűbbé vált a masszázs a XIX. században, mikor a svéd gyógytornász Per Henrik Ling továbbfejlesztette a masszázs fogásait és új terminológiát alkotott, ami a mai napig használatos a masszázsban, mint például a "gyúrás","dörzsölés" vagy a "gördítés". Masszázsintézet nyílt Stockholmban és Londonban 1838-ban, és Ling tanítványai tovább fáradoztak a mester munkásságának elterjesztésén jóval annak halála után is.
" Svéd masszázs" az elnevezése annak a masszázstechnikának, melyet a leggyakrabban tanítanak és melynek összefoglaló könyvét Ling tanítványa, Mezger adta ki.
A masszázs gyakorlata mind differenciáltabbá vált. A tudomány fejlődése mellett ez a terápia is egyre változik, megtartva alapjait. Megállapíthatjuk, hogy a masszázs eljárásokat két különálló vonal fémjelzi, az ázsiai és az európai stílus, melynek vannak találkozási pontjai, de "dogmatikus filozófiájuk" más és más.
| 
